Máj. 26-27-én Farkaslakán huszonnégy éves késéssel adtak igazi tisztességet a székelyek legnagyobb írójának, Tamási Áronnak. A tisztelet koszorúit egyaránt elhozták Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról és Budapestről a két cserefa árnyékában nyugvó íróhoz és a két Szervátiusz nagyszerű emlékművéhez. A farkaslakiak egyben újraalakították a Tamási Áron Művelődési Egyesületet. Jún. 27-én Székelyudvarhelyen a négyszáz esztendős római katolikus főgimnázium Tamási Áron - egykori diákja - nevét vette fel. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./
1990. június 13.
Kisvárdán rendezték meg a kisebbségi magyar színházak fesztiválját. A résztvevők táviratot küldtek Sütő Andrásnak, gyógyulást kívánva és Tőkés László püspöknek, kérve, hogy a továbbiakban is vállalja el a kisvárdai kisebbségi színházak találkozójának védnökségét. Az aláírók: Schóber Ottó, a Beregszászi Népszínház igazgatója, Kötő József, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Kerekes Mária, a sepsiszentgyörgyi Állami Színház Tamási Áron tagozata nevében, Korica Miklós, a Szabadkai Népszínház társulata nevében, Parászka Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának igazgatója, Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója, Faragó Árpád, az Újvidéki Színház igazgatója és Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának igazgatója. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
1991. május 25.
Május 26-án emlékeznek Farkaslakán, sírjánál a huszonöt éve elhunyt Tamási Áronra. Az emlékezést Csoóri Sándor nyitja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./
1991. május 26.
Jussomat ne vitassátok című kiadványával emlékezett a Tamási Áron Művelődési Egyesület /Farkaslaka/ az író halálának 25. évfordulójára.
1992. február 1.
Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./
1992. szeptember 5.
Nyugdíjba vonult a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, pár napja utóda, Nemes Levente áll a színház élén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
1992. szeptember 20.
Tamási Áron 95. születésnapját ünnepelte Farkaslaka népe az író összesereglett barátaival és tisztelőivel együtt. A helyi Tamási Áron Egyesület rendezte a falu nagy fiára való emlékezést. /Új Magyarország, szept. 24./
1993. április 15.
Több mint négy évtizedes hallgatás után felcsendült a magyar szó Fogarasban. A nemrég megalakult Babits Mihály Színjátszó Kör - Márkos Ervin református lelkész fáradhatatlan munkájának köszönhetően - bemutatta Tamási Áron Énekes madár című darabját. /Új színjátszó kör. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./
1993. május 7.
A Lakitelek Alapítvány pályázatot írt ki a huszadik század magyar történelmének valósághű feltárása, valamint a helytörténeti kutatás érdekében. A kiírásra 479 pályamű érkezett /köztük 34 Erdélyből. 18 Felvidékről, 4 Vajdaságból, kettő Kárpátaljáról/. Az első díjat Albert Dávid tanár nyert el A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium története című munkájáért. Munkáját háromezer példányban kiadták /Infopress, Székelyudvarhely/. Ennek bevételét Albert Dávid felajánlotta iskolájának Ugyanakkor az Erdélyi Múzeum-Egyesület díját szintén neki ítélték oda, Gyergyószék népoktatásának feldolgozásáért.. Elmondta, hogy 1956-ban került Székelyudvarhelyre, az egyetemről. Tanár volt a gimnáziumban, majd igazgató, később főtanfelügyelő. Leváltották, nagyjából minden magyar vezetőt leváltottak. A tanítás mellett a helytörténettel foglalkozott. Nekifogott az gimnázium történetének megírására. Hatással volt rá Jakó Zsigmond professzor: hagyjunk rendet magunk után. Albert Dávidot egész Udvarhelyszék népoktatása érdekelte. Bejárt minden plébániát, parókiát, bejutott a felekezetek központi levéltáraiba. Olvasta a historia domusoat és a vizitációs jegyzőkönyveket. Albert Dávidot összegezte: Jakó professzor és Juhász István megírta a nagyenyedi kollégium történetét, a marosvásárhelyi oktatásról idén jelenik meg Tonk Sándor könyve, folyik a szatmári iskolatörténeti kutatás is. /Oláh István: Hogy állunk a történelemmel avagy a szellem búvóhelyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
1993. május 27.
Székelyudvarhelyen máj. 26-án megkezdődtek az egykori katolikus főgimnázium /jelenleg Tamási Áron Gimnázium/ 400. évfordulójának ünnepségei. Iskolatörténeti tudományos ülésszakot is tartanak. /Megkezdődtek a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium emlékünnepségei. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./
1993. május 29.
Székelyudvarhelyen máj. 29-én ünnepélyesen felavatták Tamási Áron mellszobrát, Szabó János székelyudvarhelyi szobrász alkotását. /Megkezdődtek a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium emlékünnepségei. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./
1993. június 2.
Az elmúlt héten ünnepelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium az iskola négyszáz éves fennállását. Az évforduló alkalmából több könyv jelent meg, köztük Albert Dávid: 400 éves a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium; Emlékkönyv /Szikszai Annamária főszerkesztésében/; és a nagyobb kitekintésű tanulmánykötet: Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete /Kriterion, Bukarest, 1993/. A hét végén szentmise volt a Márton Áron téren. Beszédet mondott Benczi Tibor iskolaigazgató, Kálmán Attila államtitkár a magyar közoktatási minisztérium képviseletében, dr. Szilas László római professzor, a jezsuita rend képviselője, Magyari Lajos költő, szenátor. Kovács Sándor főesperes és dr. Ferenczy Ferenc polgármester. /Oláh István: Időünnep, időutazás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
1993. június 19.
Kisvárdán lezajlott a határon túli magyar színházak évente megrendezett fesztiválja. A Nagyváradi Színház Szigligeti Társulata kapta a közönségdíjat. A zsűri különdíjában részesült a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozatának versenyelőadása, továbbá a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása is. /Így kerek a tudósítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
1993. június 19.
A Tamási Áron Alapítvány félmillió forint alapítványi tőke kamataival támogatja évente egy gimnazista székely fiú vagy lány tanulmányait. Az alapítványt Tamási Áronné hozta létre. /Tamási Áron Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
1993. szeptember 11.
A bukaresti egyetemen működik a Hungarológia Tanszék. Közzétették témajavaslatukat a magyar irodalmi felvételi vizsgára. A felsorolásból hiányzik Berzsenyi Dániel. Kölcsey Ferenc, Illyés Gyula, Németh László és Tamási Áron. És történik mindez 1993-bna, amikor már nincs diktatúra. A Ceausescu-diktatúra idején tanulhatták az érettségiző diákok Németh Lászlót, Illyés Gyulát és Tamási Áront, egészen addig, amíg egy román professzor ki nem tiltatta a tankönyvekből Kós Károlyt és Illyés Gyulát. Ez a diszkriminatív témajavaslat precedensként szolgálhat a készülő új tankönyvek szerzői számára. Mindez veszélyeztetheti a nemzeti szellemű irodalmi nevelést. Izsák József irodalomtörténész megállapította, hogy ilyenféle törekvés már évek óta érvényesül a felső szintű irodalomoktatásban, mely bizonyos modern irodalomtörténeti vizsgálati módszerek ürügyén feltűnően hajlik az anacionális szellemű műelemzésre, sőt értékrendek felállítására. Izsák maga is élt a modern irodalomkutatás elemzési eredményeivel Illyés Gyuláról írott monográfiájában, ezek azonban nem jelenthetik a nemzeti tartalmak, értéke, eszmék nihilizálását. Kölcsey Ferenc, Illyés Gyula, Németh László olyan mértékben voltak nemzetiek, mint európaiak, nem voltak nacionalisták. /Izsák József: Ez lenne a hungarológia? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza külügyminisztert székelyföldi körútjának állomásain lelkes taps fogadta. Szovátán a házigazdák ismertették az üdülőtelep múltját és jelenét. Korondon Szász Domokos polgármester fogadta a minisztert. Az ajándékok után a miniszter kijelentette, hogy ő vásárlóként van jelen. Farkaslakán megálltak Tamási Áron síremléke előtt, Székelyudvarhelyen a zsúfolásig megtelt tanácsteremben mondott beszédet Jeszenszky Géza. Fehéregyházánál a Petőfi-emlékmű volt a következő állomás, majd rövid találkozón vett részt Segesváron. /Jeszenszky Gáza erdélyi körútja. = Új Magyarország, szept. 20./
1994. március 23.
Február végén háromnapos színházi szakember-találkozót tartottak Illyefalván, a KIDA-központban. Megalakították a Romániai Magyar Színművészeti Szövetséget, melynek székhelye Marosvásárhelyen lesz, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének irodájában, elnöke Gáspár Attila, alelnöke Kovács Ferenc, titkára Fodor Zénó. A bejegyeztetés után küldöttgyűlést tartanak, ott választják meg a vezetőséget és a vezető tanácsot. A házigazda a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./
1994. november 2.
Nov. 2-án osztották ki az Országos Széchényi Könyvtárban a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. Idén Gazda József kovásznai néprajzkutató, Kató Béla sepsiillyefalvi református lelkész, Koncsol László pozsonyi költő-irodalomtörténész, Sulyok Vince, Norvégiában élő műfordító nyerte el a díjat, Tamási Áron-díjban pedig Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, Márton Áron-díjban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Jenenits István budapesti piarista tartományfőnök, Királyhelmec polgárai, az amerikai Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre és a közelmúltban elhunyt dr. Levendel László részesült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 3./
1995. március 22.
Dicsőszentmártonban a helyi színjátszás 1964-ig, a betiltásig eredményes volt. 1970-ben Vitális Ferenc rendező vezetésével újból megindult a városban a magyar műkedvelő színjátszás. Vitális Ferenc mindenese volt és maradt a csoportnak. A klasszikus darabokat sorra bemutatták. Tamási Áron Vitéz lélek című darabjával pedig Magyarországon, Zsámbékon, az amatőr színjátszók seregszemléjén a legrangosabb díjat elnyerték. Eddig 16 alkalommal fordultak meg Magyarországon. Márc. 4-én, a negyedszázados jubileumi ünnepségen Páskándi Géza A szélmalom lakói című színművével álltak a közönség elé. Műsorfüzetben emlékeztek az eltelt időszakra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1995. április 30.
Ápr. 29-30-án tartották meg Kovásznán és Csomakőrösön az idei Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Eljöttek a testvértelepülések, Nagykanizsa és Csenger küldöttei, a Budapesti Székely Kör vezetői, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselői, Szlovákiából és Kárpátaljáról érkeztek együttesek, fellépett a Hargitai Állami Székely Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Bábszínház, és több magyarországi csoport. Képzőművészeti tárlat nyílt, A hit parancsai címen tudományos értekezés is elhangzott, Fábián Ernő, Magyari Lajos szenátor és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Nemcsak a tudóst akarja idézni, mondta Markó Béla, "hanem a törhetetlen akaratú embert is, a magyar nemzet gyökereit kereső székelyt, azt a célt akarom idézni, ami ma sokak számára korszerűtlennek tűnik." "Nemcsak hogy nem korszerűtlen ez, hanem kötelesség is, olyan kötelesség, aminek teljesítése nélkül jövőnk sem lehet." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
1995. november 2.
A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./
1995. november 28.
Elkészült az RMDSZ művelődési főosztályának jövő évi programja, a romániai magyarság közművelődésének forgatókönyve. Erről tájékoztatott Kötő József ügyvezető alelnök. "Az önszerveződő egyesületeket profiluk szerint továbbra is szövetségbe igyekszünk tömöríteni, mert ez teremti meg a minőségi kultúra feltételeit" - fejtette ki. Például a Romániai Magyar Dalosszövetség ellátja a kórusokat megfelelő zenei anyaggal, találkozókat, szakmai továbbképzéseket szervez. - Pályázatot írtak ki egy kultúrát támogató részvénytársaság üzleti tervére. Napvilágot látott nemzetközi terjesztésre szánt ötnyelvű kiadványuk az elkobzott egyházi javakról. Készítik az elkobzott közületi vagyonok listáját. A jövő évi tervek között szerepel a honfoglalással kapcsolatos tudományos ülésszak Temesváron, a cserhalmi ütközet emlékére Szent László szobor avatása Cegőtelkén, aug. 20-án, Nagykárolyban Károli Gáspár szobrának felállítását tervezik. Tamási Áron halálának 30. évfordulóján megrendezik a romániai magyar írók első vándorgyűlését. - A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére a világból 2000 vezető értelmiségi aláírásával kérte az UNESCO mellett működő ICOMOS-t, hogy nyilvánítsák a világörökség részévé Kolozsvár főterének műemlék-együttesét. A román ICOMOS elutasította a kérést, viszont a nemzetközi ICOMOS főtitkára Kolozsvárra fog látogatni. /Miklós László: Országmegtartó erőnk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1996. február 24.
Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület attól a perctől készül a következő Kőrösi Csoma Sándor Napokra, amikor az előző év rendezvényeinek a függönye legördül. A résztvevőket meghívják a következő évre is, de újabb és újabb csoportokat hívnak, egyeztetik a műsort, stb. Idén várják a budapesti Térszínház, a fogarasi Színjátszó Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház együttesét. Nagy gondot okoz, hogy a színháztermet bérlő mozivállalat átalakította, csökkentette a színpad területét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
1996. március 11.
Márc. 9-én elkezdődött az ötvenéves Székely Színházat köszöntő rendezvénysorozat a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatán, melyen részt vesznek az erdélyi magyar színházak és tagozatok. A díszünnepségen megjelent a hajdani Székely Színház több művésze. Márc. 10-én bemutatják Sütő András Káin és Ábel című drámáját, márc. 11-én színházi kerekasztalnál emlékeznek az 50 éve alakult Székely Színházra, márc. 12-én Harag György emlékkiállítás nyílik a színház előcsarnokában, este pedig a budapesti Nemzeti Színház vendégszerepel Tamási Áron Tündöklő Jeromos című darabjával. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1996. április 19.
Ápr. 19-én Brassóban, az Apáczai Csere János Egyesület rendezésében megemlékeztek Tamási Áron halálának 30. évfordulójáról. Ebből az alkalomból Tamási Áron színműírói munkásságát, műveinek nemzeti és egyetemes értékét dr. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke méltatta. Ezt követően a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor színjátszó csoportja bemutatta Tamási Õsvigasztalás című misztériumjátékát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 675. sz./
1996. június 9.
Kisvárdán befejeződött a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, melyet júl 2-9-e között tartottak. A fesztivál nagydíját a temesvári Csiky Gergely Színház művészai vehették át, Maxim Gorkij A mélyben című színművét mutatták be. A házigazda önkormányzatának különdíját a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kapta /Giovanni Boccaccio: Sólyompecsenye/, a közönségdíjat a szatmárnémeti Északi Színház magyar társulata nyerte /Tamási Áron: Csalóka szivárvány/. Több kiemelkedő színész részesült díjazásban. /Új Magyarország, jún. 11./
1996. július 5.
A Sepsiszentgyörgyi Színház Tamási Áron Társulata a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére meghirdette a Magyar Színház Hetét. Elgondolásukhoz nem sikerült támogatást szerezni, így nem lett színházi hét, de két társulat mégis eljött. A szatmári társulat bemutatta Szabó Magda Az a szép fényes nap című történelmi drámáját, a temesvári magyar színészek pedig a Csongor és Tünde színrevitelével jeleskedtek. /Brassói Lapok )Brassó), júl. 5-11./
1996. augusztus 13.
A Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet aug. 8-11-e között tartotta meg Homoródalmáson a XX. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát, amelyen hatvan egyházközségből 310 ifjú vett részt több aktív ifjúsági egylet képviseletében. A konferencia témája az élő vallásosság volt. A megjelentek az egyik nap megnézhették a helyi fiatalok színjátszó csoportjának az előadását, akik Tamási Áron Vitéz lélek című művét vitték színre./Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1996. szeptember 28.
Szept. 28-án tartották Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban a Heuréka Matematikai Tehetséggondozó Alapítvány évadnyitóját. A Bíró G. Albert tanárnak köszönhetően létrehozott alapítvány célja a tehetséges tanulók felkutatása és támogatása. Az 1996-97-es tanévben egyetemi felkészítést vállal az alapítvány, nemcsak matematikából, hanem pszichológia, külkereskedelem, marketing, ügyvitel, könyvelés, informatika témakörökben is. Három hónaposak a felkészítő tanfolyamok. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 1./
1996. október 3.
Okt. 5-én Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban tartja közgyűlését a diákújságírók egyesülete, a DUMA. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./
